Rektori fórum és EHÖK szerepvállalás a PTE-n a tervezett felsőoktatási reform kapcsán

Felgyorsultak az események a felsőoktatási törvény tervezett reformja kapcsán a PTE-n. Dr. Bódis József az egyetem rektora interaktív fórumot hívott életre a kérdések megvitatására, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat pedig az eddigi hátterében folyó szakmai munkán túl szintén az aktív közreműködés megszervezése mellett döntött.

UNIV: A napokban felhívással fordult az egyetem rektora a hallgatóság és az oktatók felé, hogy egy online fórumon fejtsék ki álláspontjukat, javaslataikat az új felsőoktatási törvény tervezete kapcsán. Mi az EHÖK véleménye a kezdeményezésről?

Herendi Ferenc: Az EHÖK részéről nagy örömmel fogadtuk Rektor Úr kezdeményezését egy az országban egyedülálló online vitafórum létrehozása kapcsán. Mivel a tervezett felsőoktatási reform olyan elemeket tartalmaz, melyek mind az egyetemi autonómia, mind a hallgatók egyéni és kollektív érdekeinek képviselete kapcsán komoly aggályokat vet fel. Minden új lehetőséget támogatunk, amely a szakmai vita és állásfoglalás kidolgozását segíti a kérdésben. A vitafórummal reméljük Rektor Úrnak sikerül nem csak az egyetemi hallgatói önkormányzatok képviselőit megszólítania, hanem az egész hallgatóságot aktivizálva egy összegyetemi egyeztetési csatornát kialakítania.

UNIV: Az EHÖK milyen formában tervezi a részvételt a PTE-n folyó vitában?

HF: A Rektor Úrral egyeztetve egy közös szervezésű hallgatói fórumot szervezünk a Tudásközpont nagytermében, december elsején, 17:00-kor. A pontos részletek kidolgozása jelenleg folyamatban van. A tervezett Rektori Konzultáció alatt a hallgatóknak élőben is lehetősége volna kérdéseit feltenni a tervezettel kapcsolatban, megvitatni azt az EHÖK és az egyetemi vezetőség képviselőivel. Valamint természetesen lehetőség lesz az online fórumon időközben felvetésre kerülő kérdések megvitatására is.

UNIV: Melyek a tervezett oktatási reform legkritikusabb pontjai?

HF: A legégetőbb kérdéseket, problematikus részeket a HÖOK számos nyilvános fórum keretében már eddig is jelezte. A korábban elhangzottak közül én a vizsgalehetőségek számának tervezett drasztikus csökkentését emelném most ki. A HÖOK nyilatkozatában szerepel, hogy mi is egy minőségi felsőoktatás biztosítását tartjuk fontosnak, azonban a mostani javaslat a hallgatók gyors és drasztikus kizárását eredményezheti a felsőoktatásból, nem feltétlenül kompetenciájuk alapján. Azt tudjuk, hogy tervek szerint négy vizsgalehetőségünk volna egy tantárgy teljesítésére a jövőben, azonban a felett sokan elsiklanak, hogy ezt követően a hallgató soha többé nem veheti fel egy országos felsőoktatási intézményben sem az akkor elbukott diszciplínát. A hallgatói érdekképviselet tervezett lecsökkentésével párhuzamosan pedig lehetővé válhat, hogy egy oktatói-hallgatói konfliktus következében a sértett oktatói fél egy életre ellehetetlenítse a hallgatót diplomája megszerzésében. Azonban az ilyen következményekkel jelenleg senki sem számol. Konkrét példaként emelném ki a Tanulmányi- és vizsgaszabályzattal kapcsolatban gyakorolt egyetértési jogunk véleményezési jogra való tervezett csökkentését. Hiszen ez azhatékony érdekképviselet megszűnésével járhat.  El kellene dönteni, hogy a hallgatókat úgy tekintjük, mint fogyasztókat, vagy, mint terméket.

UNIV: Melyek a HÖOK álláspontjának legutóbbi részletei?

HF: A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egyetért a felsőoktatásért felelős államtitkárság azon célkitűzéseivel, amelyek új, átlátható szerkezetű és értékalapú, valamint a jelenleginél magasabb minőségű magyar felsőoktatási rendszer kialakítására irányulnak. Azonban egészében a tervezet jelenlegi állapotában nem elfogadható, rengeteg ponton szakmailag megkérdőjelezhető. A felvételi követelmények szigorítása esetében – amelyek szükségesek – hiányzik a közoktatás szereplőinek bevonása, a hallgatói érdekképviseletek véleménye. Szükséges volna a Magyar Akkreditációs bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács fokozott bevonása is. Ezek a pontok rendkívül kidolgozatlanok. Kérdéses továbbá a tervezetben például az állami finanszírozás felhasználásának mikéntje is.

Jelenleg pedig teljesen hiányzik annak végiggondolása, amelyet a HÖOK is kifejtett álláspontjában: „a felsőoktatás minőségének másik ellenőre maga a volt és jelenlegi hallgató kell hogy legyen, hiszen a felsőoktatás megrendelője az állam, de a fogyasztója, és az ott megszerzett tudás alkalmazója a hallgató, az állampolgár, ezáltal a nemzet.”.

Egy másik fejlemény, hogy a HÖOK támogatásáról biztosította a Facebook „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” csoportját, amelynek jelenlegi résztvevői sokat segítenek a hallgatóság súlyának növelésében a tárgyalások során. Ezúton is kérnénk mindenkit, aki szívén viseli a saját- és a magyar felsőoktatás sorsát csatlakozzon a http://www.facebook.com/Felsooktatas webcímen a kezdeményezéshez.